Az egész az Aurórával kezdődött.

Ez olyan, mint mikor éppen az aktuális exed után siránkozol, nyalogatod a sebeid, hogy ú! ez sosem fájt még ennyire. Dehogynem! Csak az évek elteltek, az emlékek megszépültek és valahogy az akkor kínzó hiány most egy másik alak árnyékának öltött testet és már másért érzed a kínt. Nyilván azért egy kocsmabezárás nem egy szakítás párhuzama, de valahol mégis. Mert fáj. A te helyed volt, a te emlékeid, a te hangulatod.

Volt egyszer egy Kuliplexünk, egy West Balkánunk, egy Super8-unk. Egy Diákszigetünk meg egy régi Instantunk. Alig tíz éve egy Zöldpardonunk és egy Rionk, akinek meg a Coronita és a Hajógyári hiányzott az idén tavaszig még járhatott az R33-ba. Aztán most jött egy rejtélyes Aurórazzia, egy Gozsdu Manodráma, egy Méltóságáért küzdő Müszi és az utolsó szárnycsapásait megélő Gólya. Tüntessünk? Fogjunk össze a helyekért? Van értelme? Úgyis előbb vagy utóbb egy buldózer áldozata lesz a több száz éves épület- vagy az enyészeté. Anno Fekete Lyuk is bezárt és majdnem , hogy már csak a Keret Klub és a Vittula pislákol alternatív univerzumként a pesti éjszakában.

Mérgelődni, igazságérzetért harcolni, és együtt kiabálni, hogy ez így nem ér! - lehet. De kicsit úgy érzem felesleges. Anno a ZP bezárása is felért a magyar ifjúság kasztrálásával, aztán megnyitott a Park, lett egy Müszink, ami után majd lesz egy újabb Gólya, GMK vagy akármi. A nyolcvanhat éves nagyim is mindig az mondja, a világ folyamatosan változik, de valójában minden ugyanaz. Nyílni fog egy újabb Gólya, lehet Fecske néven, a Müszi sokadik emeletéből lehet Bunker lesz, de mi lemegyünk majd a pincébe, és nemcsak nyarat de egész évek húzunk majd le az új helyeken, feltöltve ugyanazzal a gondolkodó kreatív és örömteli fiatal lendülettel, mint ami azt a közösséget létrehozta, ami ezeket a helyet mindig is életben tartotta. 

Utóirat: Az Auróra holnap kinyit és talán, valamennyire a nyócker élete visszatér egy valamikori kerékvágásba.