Legálisan lehet lopni, de ketten kelletek hozzá. Se több, se kevesebb és az egyik legjobb dolog, amit a száddal csinálhatsz. És csókolózni márpedig jó. Szálljon bátran vitába velem bárki, de csak azután miután számomra elképzelhetetlen ellentétes véleményét és filozófiáját nem döntöttem meg a lentiekben leírtakkal.

kép: indulgy.com

Emberi kiváltságunk?

Annak ellenére, hogy egyes nézetek és vélemények szerint az állatok is csókolóznak, azért ne hasonlítsuk össze a csigák egymáshoz simulását vagy a halakat, akik órákig harapdálják egymás száját párzás előtt az akváriumban. És a majmok is hiába nyomkodják egymáshoz nyelvüket üdvözlésképp… maradjon meg a csók emberi kiváltság. Evolúciós vívmány. Tökmindegy. De a mienk, rendkívül különleges, és mindenki másképp éli meg. Az azonban elfogadható magyarázatnak tűnik, hogy csókolózási kedvünk, szokásunk az állatokkal együtt ugyanarra az eredetre vezethető vissza: kezdetben mindkét faj a szájából táplálta kicsinyét. Nyilván civilizált társadalmunk már igencsak elhanyagolta eme egykor magától értetődő szokást, de ha belegondolsz, azért most is örömmel tölt el, és igencsak izgatóan hat, ha párod szájából harapod a csokit, vagy két oldalról eszitek a spagettit. Szóval kétségtelen, hogy a csók funkciójának eredete a kajálásban keresendő, bár ma már nyilván nem erre asszociálsz, jó esetben eszedbe sem jut.

A csók forradalma

Akarva akaratlanul, de a csók életünk szerves részeként definiálható mivolta már a gyermekkori bájos mesekönyvünk hasábjaiba is belopta magát. Tudat alatt mind Andersen, mind pedig a Grimm testvérek felkészítettek bennünket az életnek eme érzelemdús tevékenységére. Hisz Csipkerózsikát is csókkal hozta vissza álmából a herceg és békát sem véletlenül kapta el a királylány….

Aztán hittanórán, vagy gimiben az irodalomtanár beszél Júdásról, aki csókkal árulta el Jézust, majd Rodin kifaragta, Klimt lefestette,William Heis pedig filmre vette 1896-ban a csókot. A mozifilm akkoriban elég nagy port kavart, undorítónak és felháborítónak tartották a vásznon történő nyáladzást, ám a tiltakozások igencsak kérész életűek voltak. A csók botránymentes ábrázolásához ugyan fél évszázad kellett, ám az ajkak összeérintésének nyilvános mutogatása az 1940-es évekre már begyűrűzött fotográfia történetébe is. Alfred Eisenstaedt a Time Squaren kattintott, és örökítette meg a japán győzelemből hazaért szerelmespár csókját, majd Robert Doisneau próbálkozott Franciaországban, a csók lencsevégre kapásával. Aztán jött 1973- ban a Kiss, és azóta sem a csók ízét, sem pedig fogalmát nemigen lehet kiirtani a popkultúrából. 

kép: iconicphotos.wordpress.com

Filematológus!- Köszi.

Az ajakérintés tudományával foglalkozó fiematológust lehet irigyelni azért, mert a csókról publikál, vagy szánni, hogy csak publikál és nem csinálja. De az biztos, hogy az ő szaktudása és kutatási eredményei nélkül a következőkben felsorolt tényeknek nem lehetnénk tudatában.

A csókolózás fogyaszt. - No persze nem arra kell gondolni, hogy futás vagy spinnig helyett csók-kúrába kezdj, de bizonyított tény, hogy három perc folyamatos csókolózás 12-18 kalóriától szabadít meg, ugyanis közben körülbelül 38 arcizmot veszel igénybe, vércukorszinted megemelkedik és inzulin kezd termelődni, ami ugye lebontja a zsírt.

Növeli éveid számát. – Minimális mértékben ugyan, de tovább élhetsz, mint azok akik alig csókolóznak életük során. Kutatók állítják, hogy egy hosszan tartó csók három perccel növeli az élet hosszúságát, így gyakrabban csókolóznak, boldogabbak egymással, mert a csók békítő hatása pozitívan hat a hangulatunkra.

Csökkenti a stresszt – Nemrégiben végeztek egy kísérletet hosszú távú kapcsolatban élő felsőoktatási hallgatókon. A kutatók a csókváltás előtti és utáni kortizol nevű stresszhormon szintjét mérték, melynek eredménye az lett, hogy a kortizol mennyisége annak arányában csökkent, milyen hosszúságú volt a csók. Ergo nyugisabb az életed, ha van kivel csókolóznod.

Csóknyelv/ Csókíz

A prostik szerint a csók szent dolog. Ám egy átlagos tizenhat éves lányt már-már cédaként definiálnak, ha minden buliban mással kavar. Akkor most hogy is van ez? Mit fejez ki a csók? És egyáltalán hogyan fejezheted ki egy csókkal, mit is szeretnél elérni aktuális partnerednél? Helen Fischer evolúcióbiológus testünk hormonális működésével magyarázza ajakkerekítéssel létrehozott ha nem is mindig szerelem, legalább vágyízű tevékenységünket, és azt, mit is szeretnénk elérni csókolózás után vagy épp közben. "Ha csókunk szexuális töltetű, tesztoszteront, ha romantikus, dopamin nevű vegyületet tartalmaz nyálunk – állítja Fischer, akinek eszmefuttatása, talán mégsem annyira távoli, hisz a csók íze, szerencsés esetben édessége, mindig is szerelemittas gondolatot ébreszt bennünk. De miért is oly édes a csók? Lehet kissé undorító belegondolni, hogy naponta több liter nyál termelődik a szánkban, abba meg már végképp nem akarok belemenni, mit is tartalmaz ez a testnedv. Ám az biztos, hogy összetevőiből kitűnik a feromon nevű hormon is, ami a szexuális vágy felkeltésében játszik döntő szerepet.

A villanyt tehát nem minden esetben kell leoltani, amúgy is szabad a csók, bár azért tartsd tiszteletben főképp barátaid és a számodra fontos emberek jelenlétét, mert akármennyire is fűt a vágy, vagy ízlik a feromon, azért ne ússzon körülötted mindenki!