1. nap, hétfő 
Tizenhét év után, újra betű nélküli könyv tulajdonosa lettem

Néhány hete olvastam először arról, hogy milyen nyugtató és stresszoldó hatású a felnőttek számára a színezés. Eszembe jutott a gyerekszobám, a szivárvány minden színében pompázó filctollkészletem, és a kifestőkönyveim, melyben én keltettem életre a királylányokat és a mesefigurákat.

Mivel a nosztalgikus érzés nem hagyott nyugodni - a színeknek pedig még most is nagy rajongója vagyok - elhatároztam, hogy kipróbálom milyen érzés 27 évesen, a kifestőkönyv fehér lapjait a fantáziám, és a színek segítségével élővé varázsolni. No és persze a másik fő motiváció, a "stesszoldó hobbi" egy hetes kísérlete volt.

Délután beugrottam a legközelebbi könyvesboltba, megvettem a Titkos Kert című színező könyvet, hozzá egy csomag színes ceruzát, egy rakás filctollat és egy adag csillogó zseléstollat. Amint hazaértem, remegve izgalomtól (?!) azonnal nekiláttam, hogy a kert lakóiba életet leheljek.
Azthiszem, ekkorra már a fejemben uralkodó mindennapi nyüzsiről el is feledkeztem. 

Másfél óra teljes elmerülés az aprólékos munkában, gondolataim kiürültek a fejelből, és kimondottan élveztem, hogy csak arra figyelek, hogy zöld melyik árnyalatára színezem a páfrány leveleit.

Légy üdvözölve stresszmentes hétfő este, holnap ismét irány a kert!

2.nap kedd
Kit érdekel a házimunka?!  Színezni akarok.

Egész nap arra vágytam, hogy ismét belemerülhessek a kifestőkönyvembe. Izgatott voltam, hogy mikor léphetek be újra a virágokkal és indákkal teli birodalomba, hogy az újabb vásárlás következtében birtokomba jutott filctollakat kripróbálhassam. Orgonalila, mentazöld és barackvirág.

Este fél kilenckor végre asztalhoz ültem, kislámpát kapcsoltam és kiborítottam magam elé, a filcekben testet öltött szivárványt. Ám hiába az új színek, első kertem koncepciója sárgás, pirosas, meleg tónusokat képvisel, így nincs helye a lila és a menta hideg árnyalatainak.
Majd a következő titkos zugban.

Ahhoz, hogy a kert első szeglete életre kelljen, még szüksége van néhány órára, nekem pedig időre, amit holnap is a percről-percre burjánzó növények, és nyíló virágok társaságában tölthetek.
Ma is nyugalmasan zárthatom a napot, és maximum azért bosszankodhatok, mert kifogyott a tegnap vásárolt világoszöld filctollam.

3.nap, ami igazából a 4.nap,  csütörtök
Ebben a kertbe az idő az úr

Tegnap olyannyira elszaladt felettem az idő, hogy éjfél után már nem kezdtem hozzá a kertészkedésnek, de amit lehetett, azt ma pótoltam. Elkészült az első mű, a kép ragyog, az alkotó pihen.

Azaz csak pinennék, ha nem találtam volna olyan vonzónak a következő oldat tartalmát, és már csak azon járt az eszem, hogy kipróbáljam a lila, a rózsaszín és kék változatos árnyalatait, a színekért kiláltó fehér virágokon.

De rá kellett jönnöm, hogy az idő nagy úr, és bizony a kertkolorizálást nem lehet kapkodva csinálni. Csak úgy tudsz elmélyülni a titkos birodalomban, ha tudod: végtelen perc áll rendeklezésedre, hogy eldöntsd mályva, türkiz vagy orgonalila szín kapjon a kiszemelt indán csüngő, szirmait bontogató virág.
Ennek tudatában abba is hagytam mára, de már gyűlnek a  fejemben a tanulságok és a levonásra váró következtetések, az egy hetes bújócskámmal kapcsolatban.

Viszlát kert, holnap ismét bekopogok! Ígérem.

5.nap péntek
Álmosan a kert homályba vész

A tollak a tanúim rá, hogy próbálkoztam. Tényleg. De annyira fáradt voltam a nap végére, hogy csak néhány ártatlan szirom és zöldellni vágyó levélke kapott színt az este folyamán. Tekintetem körülbelül olyan homályos volt már az álomportól, amilyen ez a dokumentumként szolgáló kép lett. A színezés kikapcsol, ebben biztos vagyok, csak nem akkor mikor az agyam már rég felmondta aznapra szolgálatot.

A mai nap tanulsága: kertnek életet adni csak fitten, kipihenten és kreatív agymúködéssel lehet.

6.nap szombat
Türelem nélkül nincs színes rózsa

Kipihenten keltem, szóval egyértelmű volt, hogy lelkesen és színes gondolatokkal teli aggyal folytatom a tegnap elhanyagolt virágoskertem gondozását. Nagy elánnal hozzákezdtem, és elmerültem abban, hogy az egyik inda csillogó smaragdzöld életet kap majd, a kiszemelt virág pedig a kék élénk árnyalatiban fog pompázni. A terv megvalósult, ám ellentétben kis birodalmam előző szegletével, ez a színekre szomjazó virágágyás sokkal lassabban nyelte a szivárványt. Sőt, néha úgy érzetem, semmit nem haladtam a majdnem hatvan perc alatt. 

Aztán persze a két képet összehasonlítva történt előrehaladás, de megállapítottam, hogy jóval aprólékosabb, több figyelmet, türelmet és precizitást igényel ez a virágokkal teli, köralakban csoportosított indatekervény. Miközben megtöltöttem színekkel a kis fehér felületeket, olyan érzésem támadt, mint mikor egy számítógépes animáción felgyorsítva életet kap egy színtelen felület. 
Én is alig várom már, hogy mentazöld leveleim, málnapiros virágaim és levelndula lila szirmaim az egész lapon teret nyerjenek, de ez nem a gyors munkavégzésről szól. És egyébként sem muszájból, hanem kikapcsolódásból színezgetek. Ezért nyugodt lelkiismerettel félreteszem és megvárom a holnapot, hogy eljöjjön az ihlet csendes fuvallata és ne az izgasson , hogy mikor lesz kész, hanem hogy milyen színű legyen a következő szirom.

7.nap, vasárnap
A nyomtatott kertgondozás konklúziója 

Elérkezett a hét utolsó napja, projektem záróakkordja. Könnyebben ment, mint gondoltam, bár azt bevallom már az elején sokkal kellemesebb kihívásnak ígérkezett, mintha a Margitszigeti futópályának napi körberohanását tűztem volna ki célul. Úgy eltelt ez a hét, hogy szinte észre sem vettem, amikor meg eszembe jutott, hogy van egy kis időm akkor azonnal elbújtam a kertben. A második szegeletig jutottam, ami nem kevés, de azért valljuk be nem is egy csúcsteljesítmény.

Kétségtelenül találtam magamnak egy új hobbit, és amint elérkeznek a szürke, téli esték bizonyára még nagyobb lelkesedéssel vetem be magam, a szivárvány színeinek válogatásába.

Egyébként pedig, amellett, hogy nyomtatott kertgondozás tényleg remek kikapcsolódás, sikerült néhány tényleg hasznos következtetést levonni, a titkos zugok felfedézésének napi rendszerességéből.

A Titkos Kertemben tanult bölcsességek:

1. Újra gyereknek érezni magam, igenis nagyon jó dolog.

2 .Ha nem tudsz rá időt szánni, inkább bele se kezdj!

3. Törekedj a precizitásra!

4. Ne légy türelmetlen!

5. Aludj eleget!

Nem mintha korábban  nem lettem volna tudatában ezeknek a közhelyként hangzó okosságoknak, mégis ismét eszembe jutottak a kertnek köszönhetően. És minél többet bújócskázok és varázsolom színessé a sápadt szirmokat, annál jobban tudatosulnak bennem ezek a "nagy szavak". A stressz pedig remélem majd mélyen elbújik a mohazöldre festett mandulabokrok közé, én pedig nem is akarom majd megkeresni...